Drága olvasók!
Több mint egy éve nem jelentkeztem, parányi életjelet sem adtam magamról, amit nagyon röstellek. Természetesen nem várom el, hogy megértsetek vagy együtt érezzetek velem, mert az igazat megvallva, megmagyarázni se tudnám a "hiányzásom" okát. Egyszerűen túl sok dolog történt velem az elmúlt időszakban, és úgy éreztem, előbb a magánéletemet kell rendbe raknom. Teljesen elvesztettem magam s talán az is elfelejtettem, hogy ki vagyok. Úgy éreztem, felesleges, amit csinálok és ez teljesen lebénított. Semmihez sem volt kedvem. A családtagjaim hol mellettem, hol ellenem vívták a harcot, ami eléggé megviselt.
Szó, mi szó, sokat tanultam ebből az elmúlt másfél - két évből, de legfőképpen azt, hogy becsüljem meg azokat, akik szeretnek és ezért is szégyellem, hogy veletek nem tettem ezt. Szóval, sajnálom...
Zárásként még annyit, hogy azok, akik még most is követik a blogot, ne aggódjanak, mert hamarosan jön az új fejezet! :)
Love, Amandaa
En mar varom. ♡♡♡♡
VálaszTörlésKedves Kendra!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm, hogy ennyi idő elteltével is itt vagy és kommentálsz. Ez rendkívül jól esik.
Igyekszem az új fejezettel, köszönöm a támogatásodat! :)
Ölel,
Heaven
A napokban kezdtem el olvasni a blogod és valami eszméletlen! Imádom az írásstílusodat meg magát a történetet. Gyorsan jelentkezz az új résszel, mert nagyon várom! :)
VálaszTörlés